A lila-amiért rajongsz, vagy ki nem állod
A lila egy sejtelmes szín, egyszerre meleg és hűvös. Ez nem véletlen, mert a forró vörös és a hűvös kék kombinációja. Ha a keverék több vöröset tartalmaz, akkor bíbort, ha több kéket akkor lilát kapunk. Érdekes különbség a bíbor és a lila között, hogy világosítással a lila egyre inkább kéknek néz ki, ami nem igaz a bíborra. Ezt Bezold–Brücke váltásnak hívják.
Számos árnyalata ismert. A mély vagy fényes lila szín gazdagságot sugall, a világosabb lilák romantikusabbak és gyengédebbek, a vöröses árnyalatúak melegséget, míg a kék változatai hűvösséget sugároznak.

Leonardo da Vinci úgy gondolta, hogy a meditáció hatásfoka tízszeresére növekszik, ha festett üvegen átszűrődő lila fényben kerül rá sor. Festett üvegeken a lilát és a lila változatait úgy tekintik, mint amely egyesíti a kék bölcsességét a vörös szeretetével, és az igazságot valamint a királyi hatalmat jeleníti meg.
Alexandria és Egyiptom királynőjének, Kleopátrának (i.e. 69-30) kedvenc színe volt a lila.
Az ókori Rómában Julius Caesar (i.e.100? -44) római hadvezér, államférfi és unokaöccse, egyben örököse, Augustus császár (i.e.23 – i.u.14) úgy rendelkeztek, hogy csak a császárok viselhetnek lila színű öltözéket. Néró (37-68) Róma ötödik császára, nemcsak a lila szín viselését, de még a lila színű ruhák kereskedelmét is halállal büntette. Alexander Severus, aki 222-235 között volt Róma császára, pedig elrendelte, hogy az összes lila ruhát gyártó munkás neki dolgozzon. Később némiképp enyhült a szigor, és a római magisztrátus tagjainak megengedték, hogy lila szalagokkal díszített tógát viseljenek.
Európában hagyományosan az uralkodással, és a hatalommal kapcsolták össze. Bíbor palástot viseltek nemcsak az uralkodók, hanem a hatóságok magas rangú képviselői is. A kereszténységben viszont a bíbor a büszkeséget jeleníti meg. A katolikus egyházban a lila szín jelképezi a püspök királyi méltóságát. A keresztények a lilát az adventtel és a böjttel kapcsolják össze, a lila a gyász és a bűnbánat jele, ezért lila színűek ekkor a miseruhák, a gyertyák és az oltárterítők. A katolikus papok lila miseruhát öltenek a templom felszentelése, újraszentelése előtt.
Sejtelmessége és uralkodói vonásai miatt a lila gyakran kedvenc színe a kreatív és a különc embereknek, valamint a kamaszlányok is nagyon kedvelik. Mivel az emberre mentálisan és fizikailag felemelő hatást gyakorol, lélek és idegnyugtató, a spiritualitás érzését kelti, erősíti az alkotás utáni vágyat.
A föníciai Szidón és Türosz tengerparti lakói már az i.e. 15. században készítettek bíbor festéket egy tengeri csigából, amit ma tüskés bíborcsiga néven ismerünk.
A festék gyártása bonyolult és költséges volt, valamint hosszú ideig tartott. Több ezer apró csigát kellett összegyűjteni, héjukat összetörni, és testüket eltávolítani. A szidóni és türoszi ásatásokon hegyekben álltak a megtalált üres csigaházak. A csigákat áztatták, majd egy kicsi mirigyet eltávolítottak belőle, tartalmát egy edénybe ürítették és kitették a napra. A napfény hatására a trutyi kifehéredett, majd sárgászölddé vált, aztán zölddé, lilává, majd vörössé, ami egyre sötétebb lett. A folyamatot pontosan kellett megállítani, hogy a kívánt színű legyen, ami a világos karmazsintól a mély bíborig terjedhetett. Ezután festhettek vele gyapjút, lent vagy selymet. A pontos árnyalat a karmazsin és a lila között bármi lehetett, de mindig élénk és hatása tartós volt.
A lila volt az első ember által készített festék színe is. 1856-ban a brit William Henry Perkin, egy 18 éves kémia szakos tanuló mesterséges kinin előállításával kísérletezett. Próbálkozásai ehelyett az első szintetikus anilin festék föltalálásához vezették, egy bíbor árnyalathoz, amit a mályva virágról mauveine-nek nevezett el. Az új szín hamar divatba jött, különösen miután Viktória királynő 1862-ben a Királyi Kiállításon egy mályvaszínű selyemruhában jelent meg.
Perkin fölfedezése előtt a mályvaszínű ruhákat kizárólag arisztokraták és más vagyonos emberek tudták megfizetni. Perkin kidolgozta az ipari előállítás módszerét, gyárat alapított, és a festéket nagy mennyiségben gyártotta, úgyhogy szinte bárki megengedhette magának. Ez volt a modern ipari festékek sorának első képviselője, ami teljesen átalakította mind a vegyipart, mind pedig a divatszakmát
A modern időkben is próbálkoztak türoszi bíbor előállításával. 2008-ban Paul Friedander 12.000 csigából állított elő 40 gramm festéket, ami egy zsebkendő színezéséhez elegendő. 2000-ben egy gramm türoszi bíbor, amit az eredeti formula alapján 10.000 bíborcsigából készítettek 2000 euróba került.
Az Orcein vagy lakmusz egy másik gyakori bíbor színű festékanyag volt. Már az ókori görögök és zsidók is ismerték, és egy mediterrán zuzmófajtából, a Roccella tinctoriából nyerték ki ammónia, azaz rendszerint húgy alkalmazásával. Az orcein a 19. században jött újra divatba.
A színkörön balra a hideg, jobbra a meleg színek találhatóak. A lila a két tartomány határán fekszik, ezért egyiknek sem része. Nem sorolható egyértelműen sem a hideg, sem a meleg színekhez sem. Attól függően érezzük őt hidegnek vagy melegnek, hogy milyen karakterű szín mellett vagy előtt helyezkedik el: pl. a lila a türkiz mellett meleg színnek hat, míg narancsvörös közelében hidegnek.
Éppen ezért remekül lehet párosítani mind hidegebb, mind melegebb színekkel. Íme néhány péda:

Andalító, megnyugtató, kicsit a téli hangulatot idézi, ahogy a ködön keresztül átsüt a gyenge téli nap. Nagyon szeretem bentről, a meleg szobából nézni azt a tipikusan téli időt, amikor szemmel láthatóan nagyon hideg van kint, és a levegő valami ilyesmi színekben pompázik.

Az előbbivel ellentétben, ez a kombináció erős, dinamikus, robbanékony. Szinte melegünk lesz, ahogy elmerülünk benne. Az indiai piacok színes kavalkádját juttatja eszembe, a sok színes öltözetet, a fűszerek, virágok sokaságát. Számomra a lilának ez az árnyalata nem hat túl hidegnek a narancs mellett sem.

Ellentétben a napsárga mellett. Itt már viszont már hidegnek hat. Jól ellensúlyozza a napsárga melegét.

Egy is gyönyörű, az egyik személyes kedvencem. Nagyon szeretem mind a két színt.

Frissítő kombináció, abszolút extravagáns. A lila hidegebb, kékes árnyalata inkább a titokzatosság, a spiritualitás színe, előszeretettel ábrázolják a varázslókat, boszorkányokat lila ruhákban. A mérgeket meg zöldnek. Ez a kombináció nagyon kedvelt a halloweeni dekoroknál

csajos, cukorka színek. Nekem jókedvem lesz tőle, mosolyra késztet. Nyár, fagyi,
naplemente a tengerparton. Szinte érzem a vattacukor illatát.
Társíthatjuk a lilát fémes színekkel is, például a két leggyakoribbal, ezüsttel, arannyal.



Ez a kombináció kedvelt színe az esküvőknek is. Ez a lilás mélybíbor szín szerintem gyönyörű, elegáns,, titokzatos. Kicsit a régmúlt időket juttatja eszembe, amikor még nagy abroncsos szoknyákba jártak, és a téli időszakot pompás estélyekkel tették izgalmasabbá.
Persze lehetne még nagyon sok színnel és/vagy azok árnyalataival párosítani, és mindegyik más hangulatot, érzéseket idézne elő bennünk. Remélem tetszett ez a kis összefoglalő a lila színről, és ha eddig nem szeretted, azért ezután egy kicsit jobban fogod kedvelni. Szerintem egy csodálatos, nagyon sokrétű szín.
és most, a végére, hogy így kiveséztük ezt a színt, bónuszként hozok lila cocktailt is, nem nehéz elkészíteni, bár még soká lesz, de halloween partyra tökéletes, Sajnos alkoholos, így csakis felnőttek élvezhetik.
Forrás: Wikipédia,
Képek: Pinterest, Pixabay



Vélemény, hozzászólás?