Az indigó
A kékről az emberiség nagy része a békességre és a nyugalomra asszociál. A kék a megfoghatatlanság, a végtelenség szimbóluma. A kék az ég és a tenger színe…És ebből ered az a probléma is, ami miatt eleink csúnyán meglőve érezhették magukat, mert aztán ember legyen a talpán, aki ezekből az elemekből kék festéket tudna előállítani. De ismerjük azt az egyetemes kinyilatkoztatást, miszerint: Lehetetlenség nincs, csak tehetetlenség! Így aztán különféle állatokból, ásványokból, növényekből nyerték ki a kék festéket.
Az indigófesték az egyik legrégebbi festési módszer, már az ókorban is használták többek között Egyiptomban, Kínában, Japánban, Görögországban sőt még a mai Nagy-Britannia területén is.

A 20. század elején csaknem 2000 kultivátorral Japán az indigótermesztés virágkorát élte a Tokió környéki régiókban és Shikoku szigetén.
Jellemzően kétfajta növényből tudtak indigót előállítani, az egyik, a kissé erotikus magyar nevű festő csülleng (Isatis tinctoria) volt. Nem, nem a festők bizonyos testrészéről kapta a nevét, hanem valószínűleg a növényről vidáman csüllengő sárgás virágzatáról… A legrégebbi írásos említés Plinius idejére tehető (i.sz. 44-45), aki megemlékezik arról, amikor az éppen kedélyesen portyázó római légiók sokat látott öreg rókái szembe találták magukat a kékre festett arcú harci díszben tündöklő keltákkal.

A modern vizsgálatok segítségével ugyanakkor meg tudták állapítani egy vaskori (i.e. 5 sz.) kelta herceg ruhájáról, hogy csüllenggel festették.
A csülleng Európában honos, tehát könnyen hozzá lehetett jutni, Franciaországban igen jelentős területen termesztették. Cserébe viszont kevesebb festékanyagot tartalmazott, így csak világosabb kéket lehetett vele festeni, de hosszabb erjedés következtében zöldes színezetet kapott az anyag.
A másik, az indigócserjék népes családjába, tartozó festő indigó (Indigofera tinctoria) ami sokkal több festékanyagot tartalmazott, viszont jó messziről – a trópusi, szubtrópusi területekről, Afrikából, Indiából – kellett importálni. Igen, már akkor is szembesültek vele, hogy nincs igazság a földön. Mivel az indigócserje sokkal több festékanyagot tartalmazott, jobb minőségű festéket lehetett előállítani belőle, így egyre jobban kiszorította a csülleng felhasználását.

Forrás: Vikipédia
Annak idején a virágzó indigónövényt levágták, és fa kádakban, víz alatt erjesztették 10–15 órán keresztül. Ennek során sárga színű oldatot kaptak, melyből a levegőn kék pelyhek formájában vált ki a nyers indigó. Ennek a folyamatnak a gyorsításához alkoholt és/vagy savakban és egyéb vegyületekben gazdag vizeletet használtak.
És akkor itt most álljunk meg egy kicsit. Képzeljük el azt a pillanatot, amikor a festékgyártó műhelyben a hónap dolgozója címre hajtó sanyarú sorsú festőlegény fejéből kipattan az ÖTLET, hogy ötvözzék a kellemest a hasznossal, eztán a délutános műszak mocskos módon lerészegedik, majd a szervezetén átengedve hozzájárul a festékanyag gyorsabb erjedéséhez… Szerintem a festőcéh bátran pályázhatott volna az év legkirályabb melóhelyére

Foto: @Kyoko Nishimoto
Ruhaanyagok színezéséhez fontos a festék vízállósága és tartóssága. Ezekben a növényekben lévő festékanyagok vízben szinte nem oldódnak, viszont erjesztéssel vízoldékony sárgásbarna tinktúrát lehet kinyerni belőlük. Ennek a vizes oldata a csáva, amibe belemerítik a festendő anyagot. Ha más adalékanyagot nem tartalmaz a csáva, akkor a csávából kivett anyag először barnás, majd levegőn oxidálódva nyeri el a kék színét és vízállóságát.

A természetes indigót kiszorító ipari szintézis 1890-ban történt, azóta már 30-nál is több eljárás létezik az előállítására. A 21. században a tudomány fejlődésével már génmódosított Escherichia Coli baktériumokkal is elő tudják állítani.
Azért halkan megjegyzem, hogy a Coli baktériumok nagy családjának a rendesebbik tagjai az emésztőrendszer normális flórájához tartoznak, míg a rosszfiúk okozhatnak gyomor-bél hurutot, húgyúti fertőzéseket és agyhártyagyulladást is.
Forrás:
Wikipédia
Lágler Péter: Adalékok a kékfestés régebbi kultúrtörténetéhez
Képek:
Pinterest



Vélemény, hozzászólás?